Nagy kérdés volt Körmenden, hogy sikerül -e a bravúr, és úgy tudnak aranyérmet nyerni, hogy nem kapnak ki a döntősorozatban. Kaposváron örültek volna ennek legkevésbé.

Magyar férficsapat legutóbb egy évtizede nyert nullára bajnoki döntőt

Talpra áll-e a Kaposvár?

NS, 2003-05-27

Kaposvárról és Körmendről is érdemes lenne megereszteni néhány telefonhívást a Tungsram-Honvéd egykori törzsgárdistái felé, tudniillik a fővárosiak ismerik a "nullára nyert” aranyérem, valamint a talpra állás receptjét is.

 

Ha kell, csúsznak-másznak a körmendiek: Toya (a földön) és Hainje (jobbra) közös erôvel igyekszik labdát csenni Filipovicstól (Fotó: Unger Tamás)

Az elmúlt tíz esztendő férfidöntői közt tallózva szembeötlik, hogy az azóta semmibe veszett Tungsram-Honvéd 1993-as söpréssel (3–0) megnyert aranyérme óta egyetlen csapat sem volt képes "lenullázni” riválisát; aligha meglepő, hogy mostanság Körmenden úgy hiszik, csütörtökön beállítható e bravúr. Mészáros Lajos együttese az 1992–93-as bajnoki évad megkoronázásául a Szolnoki Olajbányászt verte imponáló fölénnyel, érdekes, hogy egy évre rá viszont alaposan megszenvedett a sikerért.
Kilenc éve a ZTE-Goldsun kezdte idegenbeli bravúrral a finálét, s miután három pont (figyelem: akárcsak Körmenden!) másodszor is mellettük szólt, Zalában már palackszámra rendelték a pezsgőket. Csakhogy Boros, Dávid, Kuzmin, Heinrich és a többi fővárosi klasszis nem érte be az ezüstéremmel, és 0–2-ről talpra állva futott be a célba a Honvéd (hasonlóban reménykednek Kaposváron is). Újabb év elteltével változatlan szereposztásban már egyszerűbb volt a forgatókönyv: mindenki nyerte a hazai mérkőzését, és így lett bajnok a Danone-Honvéd. Elérkeztünk 1996-hoz, s ez az évjárat különösen "ízletes” a körmendi drukkereknek, hiszen az 1987-es első aranyérmet követően ekkor ért révbe Patonay Imre serege (soraiban Mujanoviccsal és Trummerrel). A Körmend akkor is hátrébb rangsoroltatott a riválisánál, ám rögtön az első meccsen annulálta a Honvéd pályaelőnyét, hiszen győzött a Dózsa György úton. Aztán megnyerte a második derbit is, majd kikapott a harmadikon, így Körmendre maradt a döntés, ahol földöntúli örömöt szerezve a piros-feketékért szorítóknak 74–71-re nyert a Marc.
Legutóbb egyébiránt 1999-ben fordult elő, hogy az egyik finalista 2–0-s előnyt szerzett, ekkor Farkas Sándor Albacompja állt jobban a Falcónál. Mi több, az akkor négy győzelemig tartó párharc harmadik meccsét is a fehérváriak nyerték, a vége 4–1 lett a második aranyát begyűjtő Albának. Azóta senki sem álmodhatott ekkora előnyről, a sikerrecept úgy festett, hogy "nyerj egy találkozót idegenben, s tiéd a bajnoki cím!”. Így lett aranyérmes három éve az Albacomp (4–2 a Szolnok ellen), két esztendeje a Kaposvár (4–2 az Atomerőművel szemben), tavaly pedig az ASE. Ez utóbbi ütközet végén a Körmend volt bánatos, emlékezhetünk rá, az első hely sorsáról mindössze egyetlen pont döntött.
Lehet, hogy okulva a történtekből ezúttal biztosra mennek a vasiak?

Dávid Kornél, a Zalgiris Kaunas centere:
– Sosem felejtem el, ami kilenc éve történt. A döntőben kettő nullára vezetett a ZTE, majd a harmadik mecscsen nagyon nyertünk, de mindenki azt mondta, a zalaiak nem is vették komolyan a találkozót, mert otthon akarnak ünnepelni. Erre úgy berágtunk, ebből olyan erőt merítettünk, hogy idegenben sikerült egyenlítenünk. Pedig Egerszegen pezsgőkkel álltak a szurkolók a pálya szélén, de elrontottuk az örömüket. Úgy kellett kimenekülnünk a csarnokból, emlékszem, szegény Boros Zoli járt a legrosszabbul, ő állt a terem legtávolabbi szélén.

Farkas Sándor, az Albacomp edzője:
– Szurkolok Zsebe Ferinek, hogy beállítsa az eredményemet. Tizenhárom esztendeje elsőéves edzőként épphogy elcsíptük a rájátszást érő hatodik helyet a ZTE-vel, majd – éppen a Körmend ellen – meg is nyertük a bajnokságot. Az volt az a finálé, amikor öt meccset játszottunk le úgy, hogy egyszer sem győzött a házigazda. Ami a mostani döntőt illeti, ha a Körmend nem fárad el, akkor megnyerheti a bajnokságot. Az én tippem az, hogy csütörtökön győz a Kaposvár, azaz lesz negyedik meccs, amelyen eldől az aranyérem.

Mészáros Lajos, a honi szövetség szakmai alelnöke:
– Tíz éve a Tungsram-Honvéddal három nullára nyertük a bajnoki döntőt, azóta ez senkinek sem sikerült. Most a Körmendnek megvan rá az esélye, hiszen kettő nullára vezet, bár szerintem a következő, csütörtöki mérkőzést megnyeri az otthon játszó Kaposvár. Ez persze csak jóslat, amelyért nem vállalok felelősséget, pusztán a sokéves tapasztalat mondatja velem. Egyébként én a finálé előtt is azon a véleményen voltam, hogy három egyre győz Zsebe Ferenc együttese.

Csütörtökön aranyérmes lehet a Körmend gárdája

Dzunics: szülinapi diadal?

NS, 2003-05-28

Kaposvár–Körmend, egy héten belül harmadszor. Hogy utoljára vagy sem, az egyelőre nem sejthető, így maradjunk pusztán a tényeknél: a férfi bajnoki döntő két összecsapása után 2–0 a vasi együttes javára. Aki esetleg nem tudná (van ilyen?), az aranycsata valamelyik fél harmadik sikerét követően ér véget. Azaz Zsebe Ferenc a rájátszásban bámulatosan szereplő – a 8–1-es győzelmi mutató kétséget kizáróan annak mondható – gárdája csütörtökön Kaposváron pontot tehet a párharc végére.

 

A nagy öregeknek ki kell találniuk valamit: Sztojan Ivkovics (15) és Dzunics Braniszlav (9) remeklése nélkül esélytelen a Kaposvár (Fotó: Unger Tamás)

No persze, a somogyi oldal szentül hiszi, ehhez azért Simonéknak is lesz egy-két szavuk. Csakhogy a Klíma-Vill háza táján valami nagyon nem stimmel, úgy tetszik, az alapszakasz győztese sehogy sem találja a villámléptű vasiak ellenszerét. Egyesek szerint az a baj, hogy elfáradt a csapat – ne feledjük, a honi bajnokság mellett a klub történetének legjobb nemzetközi szereplésén van túl a Kaposvár –, mások úgy vannak vele, a jobbára két jó egyéni teljesítmény kevés a sikerhez. Az utóbbi tézis felállítói legtöbbször Sztojan Ivkovics és Dzunics Braniszlav nevét citálják elő, mondván, a két nagy öreg messze van a csúcsformától. Való igaz, hogy legalábbis pontok tekintetében elmaradt a megszokottól a duó, Dzunics például csaknem 28 egységig jutott meccsenként az Albacomp elleni elődöntőben, míg a fináléban megállt 11, illetve 10 pontnál.
Pedig a magyar válogatottban nemrég bemutatkozott hátvéd ünnepre készül. Egy nappal a bajnoki döntő harmadik fellépése után tölti be a 39. évét. "Igyekszem-igyekszem, de a döntőben eddig nem jöttek össze a dolgok – kezd bele a kaposvári hátvéd. – A legnagyobb probléma szerintem az, hogy a kinti dobások sem nekem, sem a többieknek nem sikerülnek. Fizikálisan nincs gond, én például egyáltalán nem érzem úgy, hogy a körmendiek frissebbek lennének, olyannyira, hogy legutóbb Körmenden ők nem bírták szuflával. Ezt a mecscset meg kellett volna nyernünk, hiszen miután ledolgoztuk a tizenöt pontos hátrányunkat, kézben tartottuk a találkozót. A végén is nekünk állt a zászló, aztán elkövettünk néhány buta hibát, és elveszítettük az összecsapást.”
Dzunics egyébként vallja, ismeri a siker receptjét, mint mondja, keményen és gyorsan kell játszaniuk, éppen úgy, ahogy a Körmend. A csapat, amely csütörtökön tíz esztendő után újra söpréssel nyerheti meg a bajnoki döntőt. Ha így lesz, akkor az 1987-es első és az 1996-os második bajnoki cím után harmadszor kerül Körmendre az arany. "Hogy készülünk-e már a bulira? Egy csöppet sem. Az egyelőre bennünket hidegen hagy – nyomatékosítja a Marc szakvezetője, az első éves trénerként a csúcsra igyekvő Zsebe Ferenc. – Ostobaságnak tartom azt is, hogy nekünk csütörtökön ki kellene kapnunk azért, hogy vasárnap odahaza ünnepelhessünk. Kaposvár és Körmend nincs olyan messze egymástól, ha netán harmadszor is nyernénk, valahogy csak összehoznánk azt a bulit.”
Mindez azt jelenti, hogy a 38 éves edző fejében meg sem fordul, hogy esetleg feladná a harmadik derbit. "Amenynyiben kijavítjuk a múlt vasárnapi hibáinkat és még jól is dobunk, megismételhetjük a legutóbbi bravúrt, és újra győzhetünk – teszi hozzá Zsebe. – Aztán ha nem sikerül, akkor sem fogunk a Dunának menni; az túl messze van, jó lesz nekünk helyette a már megszokott Rába-part is…”

És teltek az órák, a percek, az MTE tábort szállító buszok, autók feltankolva benzinnel, és persze pezsgősüvegekkel.

A bejegyzés trackback címe:

https://mteblog.blog.hu/api/trackback/id/tr461045234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása