Tegnap este megint mit láthattunk?! Elképesztő, leírhatatlan, nincsenek rá szavak! Szép volt srácok! Ott tartunk, hogy nagyságrendileg 6-7 meccsre lehet ráhúzni a "szezon meccse" jelzőt! Ha pedig így esnek neki a fiúk Vojvodáéknak holnap este -miért ne tennék-, akkor még lesz szombaton hazai meccs!

Örömmel láttuk, hogy milyen elánnal veti bele magát a CSAPAT a meccsbe, ahogy a TÁBOR is. Sem a vendég játékosok, sem edzőjük nem számítottak ilyesmire. Onnan meg már bukták is az egész mesét, csak faragni tudták a hátrányuk. Jó látni azt a csapatszellemet, mellyel átitatódik a játék. Nincs hiszti, legyintgetés. Van küzdés, pacsi, biztató szó, mosoly, gratuláció! Látni, ahogy Fodor Geri űzi, hajtja Vojvodát, amire a válogatott játékos nem talál ellenszert. Ruji hinti a triplákat és nagyszerűen szervez, oszt le, ahogy kell. Fepu amit csak lehet, megold, Kuttor fájdalmat leküzdve beszáll, játszik! Béci bátran kosarazik, Vojvoda ellene is csak vergődik jobbára, pontjait csak nagy nehézségek árán szerzi. Gyuri beáll és olyan sapkát oszt ki a nagy zo williamsnek, hogy beleférne a magyar bajnoki serleg is. Farkas Ati nem játszik a színekkel, blokkol, brusztol, elvisel mindent, amit megcsinálnak vele szemben, s inkább játékban törleszt. Sömi beáll, ahogy csak tőle telik, odateszi magát. Akár csak a mi edzőpalántánk, Tatu is, jól védekezik. Grebi betegen is vállal játékidőt, nem baj, hogy keveset, hisz vasárnap is lesz meccs. Igen, lesz! Mert a hisztikirályok felett ma megint a körmendi szív diadalmaskodott, simán, csont nélkül. Hene! Maximális tisztelet neked. Megtiszteltetés, hogy annak az együttesnek szurkolhatok, melynek Te vagy az edzője!

Vége a meccsnek, a fiúk a kezdőkörben. Magam mögé nézek, ahol az idős úriember könnyes szemmel tapsol, és mutat az ünneplő fiainkra, közben azt mondja, hogy: "Ez a csapatunk"! Senki nem tudhatja, értheti, senki nem érezheti, hogy ez milyen jó és magával ragadó, földöntúli dolog ez. Csak MI érezhetjük, akik piros-fekete színekkel születtünk, fertőződtünk, és ez már így is lesz. Mert lesz, lesz, lesz...

A srácok a legjobb hat közé jutással elindítottak egy szép mesét, melyből láthattunk már előzeteseket az alapszakasz során. A történet folytatódik holnap este. A mesék pedig általában jó véget érnek...

Büszke vagyok mindenkire, aki szerepet vállalt abból, hogy úgy állunk, hogy reális esély mutatkozik arra, hogy a bajnokság legjobb 4!!! csapata közé jussunk, amikor már a Falco, a ZTE, a Sopron, nyaral...

Holnap a CSAPATUNK kifut majd a parkettre, TŐLÜNK lesz hangos a paksi csarnok, és MI leszünk azok, akik közel két órával később örömtáncot lejtünk a játéktéren.

Emlékeztek? Így lesz most is, csak a helyszín más...

Mert a Körmendet le lehet győzni, de elpusztítani SOHA!

Az útra kelőknek biztonságos utazást kívánok, az itthon maradók pedig biztosan irigykedve figyelik majd az MTE TV közvetítését, és küldik az energiát Tolnába.

Mi, mindig itt vagyunk!!!

HAJRÁ KÖRMEND!

MTE MINDÖRÖKKÉ!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.